Zsúfolásig megtelt a Cserepesház színházterme február 13-án a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely rendezvényén. Az érdeklődők ezúttal Kolocz Dóra, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény szakmai vezetőjének előadását hallgathatták meg Róth Miksa öröksége címmel.
Róth Miksa 1865-ben született Pesten, az üvegfestészet alapjait édesapja, Róth Zsigmond, a Pesti Üvegescéh utolsó céhmestere műhelyében sajátította el. Visszaemlékezései szerint már 12 évesen alátétrajzokat készített a régi Műcsarnok (ma Képzőművészeti Egyetem) apja által kivitelezett üvegablakaihoz. Az Iparrajziskolai bizonyítvány megszerzése után európai tanulmányútra ment, ahol főleg a gótikus templomok üvegablakai voltak rá nagy hatással. Hazatérve betársult egy Dohány utcai üvegfestő műhelybe, majd rövidesen megalapította saját vállalkozását, ahogy a korban nevezték: üvegfestészeti intézetét Józsefvárosban a Német (ma Bacsó Béla) utcában.
A zsidó családból származó Róth Miksa 1897-ben vette feleségül a sikeres cementgyáros, Walla József leányát, Josefint. A katolikus Walla nem nézte jó szemmel a házasságot, Róth Miksa, hogy kiengesztelje jövendő apósát, 1897-ben kikeresztelkedett. Három gyermekük született – Erzsébet, Amália és József. Ma emlékházként működő erzsébetvárosi, Nefelejcs utca 26. szám alatti házukat 1910-ben vásárolták meg, a következő évben Róth Miksa műhelyét is ide költöztette át.
A 19. század végén az erősödő polgárság magánépítkezéseinél is egyre nagyobb igény mutatkozott a díszes üvegablakokra. Budapest számos pontján, villákban és bérpaloták lépcsőházaiban, szalonjaiban találkozhatunk Róth Miksa munkáival. Pályáján fontos mérföldkő volt, amikor megismerkedett az új amerikai üvegfestészeti technikával. Az opalizáló üveget, ahogy az utókor ismeri, Tiffany üveget az Osztrák-Magyar Monarchiában Róth Miksa műhelye alkalmazta először. A századforduló új építészeti stílusának, a szecessziónak a jegyében az ablakokon virágmotívumok, állatábrázolások tűntek fel, de szívesen alkalmazta a magyar mondavilág alakjait is üvegmunkáinál. Róth Miksa saját tervezésű üvegablakai mellett számos jelentős képzőművésszel dolgozott együtt ezekben az években: Rippl- Rónai Józseffel, Kernstock Károllyal, Körösfői- Kriesch Aladárral, Maróti Gézával.
1897-től üvegmozaikok készítésével is foglalkozott. Saját szabadalma volt a speciális cementből készült vakolatalap, amelyre Tiffany üveg, aranyozott lapocskák és a Zsolnay gyár eozinmázas elemei kerültek. Legismertebb üvegmozaikjai a Zeneakadémia, a Széchenyi Fürdő, a Dob utcai Elemi Iskola és a Szervita téri Török Bankház épületeit díszítik.
Róth Miksa az üvegfestészet és az üvegmozaik készítés terén világhírnévre tett szert. Alkotásai láthatók többek között a Parlament, a Gresham- palota, a szegedi Fogadalmi Templom, a Thököly úti Rózsafüzér királynője templom, a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a szabadkai városháza, a fasori evangélikus templom épületein. Az országhatáron túl dolgozott a hágai Királynői palota, az oslói Fagerborg templom és a mexikóvárosi Palacio de Bellas Artes üvegfestő munkáin is.
Róth Miksa műhelye 1939-ig működött a Nefelejcs utcában, akkor a zsidótörvények miatt beszüntette tevékenységét, iparengedélyét is visszaadta. Fizikailag és lelkileg is megtörten, 1944-ben a Pajor szanatóriumban hunyt el.