Hermina út 23.
A Hermina kápolna József nádor fiatalon elhunyt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére épült 1842 és 1856 között Hild József tervei alapján. A romantikus stílusú kápolna építését négy tekintélyes pesti polgár kezdeményezte a Szépítő Bizottmánynál, a telket ingyen ajánlották fel magánszemélyek – a Heinrich testvérek-, a munkálatokat részben közadakozásból fedezték.
A kápolnát 1856. szeptember 8-án Scitovszky János hercegprímás szentelte fel, a misén Liszt Ferenc vezényelte kórusművét. A kápolna orgonáját, a Rókus-templom orgonakészítője, Komornyik Ferdinánd építette. 1926-ban a megkopott falfestéseket Lohr Ferenc zuglói templomfestő alkotta újra. 1934 óta az oldalhajókat Kontuly Béla freskói díszítik. Az 1944. júliusi és szeptemberi, a Városligetet ért légitámadások során súlyos károk érték a főhajó tetőszerkezetét, valamint kitört az összes festett ablak. A főváros és a hívek segítségével kijavították a legsúlyosabb károkat, és megkezdték a templombelső kifestését. 1948-ban felszentelték az új Szent Margit harangot. Az eredeti orgonát, melyen Liszt többször is játszott, 1997 –ben restaurálták. A templomot manapság Lovagok temploma néven is említik, mivel 2004 óta a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága kezeli. Bejárata mellett található Liszt Ferenc emléktáblája.
Hermina út 45.
A neobarokk villa 1900-ban Róheim Sámuel fa- és építőanyag-kereskedő számára épült, tervezője Pollák Manó volt. Az emeleti manzárdlakást Tornai Gyula festőművész, a földszinti lakosztályt gróf Tisza István, a korábbi miniszterelnök bérelte, akit 1918. október 31-én az épület földszinti fogadóterében felfegyverzett katonák agyonlőttek.
Az emeleti részen élt Róheim Sámuel feleségével, Schultz Leontinnal, itt nőtt fel fiúk, a világhírű etnográfussá, az ausztráliai őslakosok, valamint a mexikói indiánok kutatójává lett Róheim Géza. 1936-ban a házat a csődbe jutott Róheimék eladták Waldbott Ödönnének, utána bérlőként éltek itt. Róheim Sámuel 1939-ben, felesége a villa államosítása után 1952-ben, az Amerikai úti Szeretetotthonban halt meg.
A villa külső megjelenése a neobarokk jegyeit hordozza, belső kialakításában azonban fellelhetők szecessziós és mór motívumok is. Az épületbe az 1950-es években a Közélelmezési üzemek tervezőirodája nevű fedőcég költözött, amely valójában az államvédelem kémelhárító és rádiózavaró központja volt. Az 1960-as évektől mozgássérült rehabilitációs otthonként működött. Az épület ma a Magyar Corvin- lánc Testület birtokában van, felújítása Mányi István Ybl-díjas építész vezetésével 2023-ban fejeződött be.