Brichta József asztalosmester
1872-ben született a Trencsény vármegyei Bánfalván. 1900-ban már Budapesten bejegyzett asztalos, kis műhelye és lakása a terézvárosi Aradi utca 60-ban volt. Ide nősült, 1900-ban feleségül vette Szarvas Jankát, akitől 3 gyermeke született. 1912-ben a fővárostól bérbe vette az Erzsébet királyné útja 125. számú telket, itt rendezte be asztalos üzemét.
Az I. világháború kitörésekor Brichta már 42 éves volt, mégis bevonult. A frontról 100%-os hadirokkantként tért haza. 1928-ban kapta meg az építési engedélyt az Erzsébet királyné útja 104. számú telekre, és még ebben az évben asztalos üzemét is ide költöztette át. A kétemeletes sarokház első emeletén lakott Brichta József családjával, a telek hátsó részén volt az üzemcsarnok, istálló, kocsiszín, raktárak.
Főbb munkái: a Rác fürdő, a Fővárosi Képtár, a László kórház asztalosmunkái, a Széchenyi strandfürdő épületének ablakai és kétszárnyú ajtói, a fürdő védett, íves kabinsora.
Brichta József 1944 nyarán hunyt el a Rókus kórházban.
Erzsébet királyné útja 104.
Rákos Manó épületszobrász
Rákos (Reichmann) Manó 1872-ben született Budapesten, elemi iskolai tanulmányai után az iparrajziskolába iratkozott. Érdeklődése korán a szobrászat felé fordult, mestereit is eszerint választotta. Először Szász Gyulánál tanult, majd Bécsbe ment, ahol Johan Schindlertől, később Berlinben a számos középület szobrait alkotó Ernst Westphaltól leste el a mesterség alapjait.
A századforduló táján a Rottenbiller utca 13-ban nyitott saját szobrászműhelyt. 1900-ban belépett a Magyar Iparművészeti Társulatba. 1908-ban szobrászműhelyt is magában foglaló családi villát építtetett a Bálint (később Szent Domonkos, ma Cházár András) utca 5. szám alatt, mely ma is áll.
A két világháború között Rákos az egyik legjelentősebb hazai épületszobrásznak számított, a kor minden meghatározó építészével dolgozott. Főbb művei: a pancsovai Népbank, a szombathelyi Vakok Otthona, a budapesti Harmincad utcai Fischer Simon áruház épületének díszítő műkő munkái. A Radnóti Gimnázium, a Vas utcai kereskedelmi iskola és az Amerikai úti Chevra Kadisha Szeretetotthon műkő díszítései.
A vészkorszakot a Rákos család túlélte, a családfő 1957-ben bekövetkezett haláláig a villában élt, az államosítás után jórészt visszavonultan, egy kisebb lakrészben.